„Időlegesen fel kell majd függeszteni az Alaptörvény egyes részeit” – Fleck Zoltán elszabadult, Bárándy Péter a lengyel mintát javasolja az ellenzéknek

A magyar politikai közélet újra reflektorfénybe került a jogállamiság kérdése kapcsán, miután Fleck Zoltán jogszociológus a Klubrádió Másrészről című műsorában kijelentette:

A kijelentés hatalmas vitát kavart, hiszen a demokratikus kormányzás alapelveit érinti, és alapvető kérdéseket vet fel a hatalomra kerülés lehetőségeiről egy esetleges választási győzelem után.

Fleck Zoltán szerint a Fidesz által létrehozott Alaptörvény nem alkalmas arra, hogy a demokratikus elveket maradéktalanul érvényesítse: 

Az általa megfogalmazott kritika szerint az Alaptörvény alkotmányossági válságot teremtett, amelyet nem lehet pusztán politikai megállapodásokkal feloldani.

A vita gyökerei 2010-ig nyúlnak vissza, amikor a Fidesz kétharmados győzelme után megalkotta az új Alaptörvényt. 

– hangzott el az interjúban.

A jogállamiság felfüggesztése azért merült fel, mert az új politikai erők szerint az Alaptörvény módosítása kétharmados parlamenti többséget igényel, amit az ellenzéknek szinte lehetetlen megszereznie. 

A kijelentés arra utal, hogy az Európai Unióban a jogállamisági problémák már korábban is komoly politikai és gazdasági következményekkel jártak, különösen Lengyelország esetében, ahol az alkotmánybíróság függetlenségének megsértése miatt az Unió szankciókat helyezett kilátásba.

Fleck Zoltán szerint az Alaptörvény ideiglenes felfüggesztése nem forradalmi lépés, hanem kényszer: 

Az ellenzéki gondolkodók szerint az új politikai erőnek be kell jelentenie, hogy az Alaptörvény felfüggesztése csak ideiglenes, és hosszú távon egy konszenzuális alkotmányozási folyamatot kell megkezdeni: 

Fleck Zoltán arra is rámutatott, hogy a jogállamiság válsága mögött társadalmi problémák is húzódnak: 

Az alkotmányozás tehát nemcsak politikai, hanem társadalmi kérdés is: az új politikai erőnek el kell gondolkodnia azon, hogyan lehet nagyobb társadalmi részvételt biztosítani az alkotmányozási folyamatban.

Az új politikai erő egyik legnagyobb kihívása, hogy a választások után azonnal szembesülni fog azzal, hogy a hatalommegosztás visszaállítása és a jogállamiság helyreállítása érdekében az Alaptörvény bizonyos részeit ideiglenesen fel kell függeszteni. Fleck szerint: 

A beszélgetők szerint új politikai erők számára az egyik legfontosabb kérdés, hogyan kezeljék az alkotmányos válságot, miközben nem vesztik el a demokratikus legitimációt. A történelmi és nemzetközi példák azt mutatják, hogy az alkotmányos változások nem kerülhetik meg a társadalmi konszenzus szükségességét.

Az Alapjogokért Központ főigazgatója azt mondta: „Megint olvasom, hogy balos jogászok azt javasolják – mint 2021-ben –, hogy feles többséggel is lehessen majd ellenzéki győzelem esetén Alaptörvényt módosítani, és 

Akkor is, hogyha csak sima többséget szerez a parlamentben, azaz, hogyha megszerezte a választók többségének felhatalmazását arra, hogy kormányozzon, akkor kormányoznia kell. Tehát mindent meg kell tennie, hogy kormányozni tudjon.”

„Most ott lép be majd az Alaptörvénynek az a szakaszra, ami a hatalom kizárólagos birtoklását tiltja, mert hogyha olyan szabályok vannak az Alaptörvényben, amelyek nem engedik meg a többségi akarat végrehajtását az aktuális kormányzatnak, akkor azokat időlegesen fel kell függeszteni, hogy kormányozni tudjon. 

Szánthó Miklós reakciója itt nézhető meg:

Nyitókép: Attila KISBENEDEK / AFP